Az anya, aki térdre kényszerítette a kiégést

Egyes napok mintha mázsás súlyt raknának rád.

Ismerős?

Egyik ismerősünk, hívjuk őt most Kiégett Zsuzsinak, optimizmusa már jó ideje veszített erejéből és gyakorta randikra hívták őt a stressztünetek.

Bimbózni kezdett a kapcsolat.

Feleség, anya, barátnő, munkatárs és felsővezető.

Mindezt egy személyben.

Tudta ő elméletben nagyon jól, hogy időt kellene szánni egy kis szünetre és feltölteni a belső akkumulátorát.

Ugyanis az önmagunkkal történő foglalkozás bizonyítottan pozitív hatással van mind a munkánkra, mind pedig önmagunkra.

Kevesebbet fogsz pislogni a gyakori magas vérnyomáson, a „ködös agykapacitáson”, az állandó fáradtságon. A környezet sem fog az ingerlékenységed miatt kiutálni, mert ugye attól, hogy Föld bolygónak születtél, az nem azt jelenti, hogy az Uránusz hajlandó lesz rád hangolódni.

Anyaként mikor tekintettél magadra nőként utoljára?

Talán nem veszed tolakodásnak, amit kérdezek.

Az ember egyik legfontosabb képessége és egyben, sajnos, a legritkább is: elég „önző” legyen ahhoz egy kicsit, hogy bizonyos helyzetekben önmaga legyen az első.

Anyaként elcsodálkozunk azon, amikor gyermekünk alkot.

Sóhajtozik, rajzol, színez, kinyújtott nyelvvel koncentrál, radíroz, sóhajt, radír, rajz, ismétel...

Alkot. Ott és akkor csak önmaga létezik.

Az, hogy mi felnőttként ilyen súlytalanul lebegjünk az énidő, az önmagunkkal való törődésben, elképzelhetetlen a számunkra.

Az pedig, hogy anyaként megmaradjon valaki nőnek, szintén óriási kihívás.

Biztosan Te is találkoztál már olyan nővel, aki egyszerűen elbűvölt. Akire azt mondtad, hogy „egységben van!” Sokan, amikor meglátnak egy ilyen nőt, azt gondolják, hogy

biztosan rengeteg pénze van,

biztosan rengeteg ideje van,

biztosan, csak szerencséje van.

Pedig az, hogy valaki nőnek érezze magát, a benne rejlő személyes erőt kell a felszínre hoznia! Ahhoz, hogy jól érezd magad a bőrödben a legtöbb stílustanácsadó is azt mondja, hogy előbb egyénileg kell a személyes stílust felfedezni.

 „Hiszen hogyan lehetne valaki megnyerő és hiteles, ha nem önazonos saját magával?”

Zsuzsira a közösségi média naponta zúdította a „csak neked nem jött ez össze” életképek idilli látszatát: mit nem ért el az életben. Bezzeg a boldogságtól kicsattanó 1423 ismerőse.

Pszichológiailag a virágzás és a depresszió közötti állapotban szenvedett: a semmi érzésében.

Ahol egy picike apátia és aprócska kiüresedés érzése keveredik egy általános öröm-, és érdeklődéshiánnyal.

Zsuzsi tette, amit kell, de valami hiányzott a mindennapokból.

Erről miért nem beszélünk?

Valahol olvastam, miszerint a kreatív hobbik egyik legnagyobb előnye, hogy kiválóan alkalmasak a mindennapok stresszes helyzeteinek feloldására.

Hobbit kellene találni, csupán ennyi volna az egész?

Ennél azért kicsit többről van szó.

Inkább megtalálni önmagunkat.

Egy stílusos nő a saját életét mindig nőies prioritások alapján vezeti, legyen az akár a környezettudatosság vagy a kifinomult és természetes dolgok melletti döntés.

Nos, miért ne lehetne ezt párosítani egymással (a stílusosságot és önmagunk megtalálását)?

Zsuzsi a flow érzést abban találta meg, amikor elment egy stílustanácsadóhoz, és végre megismerte a saját stílusát (élénk tavasz típus).

Élményt jelentett számára, hogy onnantól kezdve nem egy nyűg volt az öltözködés. Végre újra nőnek érezte magát. Órákat töltött el a színek, fazonok bogarászásával.

Már tudta azt is, hogyan kell optikailag csalni a kilókkal.

Tudod, amikor belemerülsz valamibe, felnézel és órák teltek el.

Te mégis perceknek érzed.

Mások kötni tanulnak, gitározni vagy rejtvényt fejteni.

Ő viszont felismerte, hogy miért is vonzották mindig a természetes dolgok, a természetes és meleg színek. A környezetét és a lakberendezést illetően is.

A fa egyszerűsége például mindig is rabul ejtette. A természetes, kézműves, kifinomult munkákban ezt az egyszerű, kifinomult életérzést látja viszont.

Megérkezett.

Hazajött.

Egyes tárgyak között a lelke otthon találta önmagát.

Amikor nem érezzük magunkat valahogy a helyünkön, többféle választás előtt állhatunk:  

(1) Tudomásul vesszük.

(2) Túléljük.

(3) Újrakezdünk.

(4) Az újratervezéssel jobbak leszünk.

Ugyanis önazonosak leszünk önmagunkkal, ekkor történik meg az, ami Zsuzsival is megtörtént. Sugárzó mosollyal hangosan felkiáltunk: „Jaj de jó végre, jól érezem magam a bőrömben!”.

Ezt az érzést add meg magadnak, jó?

A kitárt karokat és a felkiáltás örömét.

Ha viszont élni akarsz, követni az álmaidat, meg kell ismerned önmagadat. A stílusosság színtiszta önismeret, egyszerű tudatosság kérdése.

A stílus te magad vagy.

Stílusod pedig megmutatkozik minden választásodban.

Amikor egy hölgy belép egy helyiségbe; és a középpontba kerül még akkor is, ha be sem mutatkozik vagy meg sem szólal; ez egyetlen dolgot jelenthet: egyszerűen stílusos.

A tapasztalatok azt mutatják, ha egy nő megtalálja a saját stílusát, jóval sikeresebb lesz mind a magán-, mind pedig az üzleti életben.

Zsuzsinál mindez onnan indult, hogy egy „szürke hétköznapi napon” azt mondta: elég volt.

Amiért ezt mesélem neked: most TE is lehetsz ő, a saját életedben.

Ha a természetességben hiszel és szeretnél hű maradni önmagadhoz, akkor ajánlhatok valamit?

Csak egy röpke kiegészítő a hálószobádba, amely minden nap arra emlékeztet, hogy jó nőnek lenni.

De talán mindent megváltoztat. Pillants rá: a fából készült ékszertartókra.